nagyon vicces dolog ez
az egyik pillanat szép
a másikban halott vagy
az egyik pillanat szép
a másikban halott vagy
Ne haragudj.
Ölelj meg.
Bújj ide.
Adj egy puszit.
Segítek.
Ne add fel.
Köszönöm.
Fontos vagy.
Szükségem van Rád.
Itt vagyok neked.
Nem fogsz elveszíteni.
Bízz bennem.
Szeretlek.
• Névsorolvasáskor fejben ismételgetni, hogy “Itt vagyok” mielőtt a te neved mondaná a tanár
• Nem kéreszkedni ki a mosdóba, inkább megvárni a csengőt
• Inkább tartogatod a szemetet, minthogy elsétálj az osztály előtt a szemeteshez
• Előre kivenni több pénzt a boltban, mielőtt fizetni kellene
• Ha valaki nevet, biztosan rajtad nevetnek, még ha nem is ismeritek egymást, így kényelmetlenül érzed magad
• Szinte pánikrohamot kapni felelés/prezentáció-bemutatás előtt
• Nem merni segítséget kérni boltokban, ha nem találsz valamit
• Megkérni mást, hogy rendeljen pizzát
• Az a vékony hang, mikor idegenekkel beszélsz
• Nem venni fel a telefont buszon/zsúfolt helyeken, ahol hallhatnak az emberek
• Mindig elismételgetni fejben, amit mondani fogsz
Kérem szépen, KARÁCSONYT kérek Karácsonyra. Azt, hogy meghasson a fahéj- és szegfüszegillat. Azt, hogy átjárjon az ünnepi hangulat. Hogy érezzem a szeretetet. Hogy tudjak szeretni. Hogy legalább azon az egy estén ne sírva aludjak el azon filózva, hogy soha senkinek sem leszek egész jó. Hogy ne érezzem magam rondának, szeretetre méltatlannak. Hogy az egész ne csak egy üres álca, egy maszk, egy színjáték legyen. Hogy visszatérjen mindaz, amit régen az ünnepek jelentettek.
Hogy Karácsony legyen, úgy igazán. Belül is.
